Az észak-európai országokban és az Egyesült Államokban több mint 300 éve építenek könnyűszerkezetes házakat, míg Magyarországon 25-30 éve találkozhattunk először a könnyűszerkezetes technológiával.
Romániában és a régi Szovjet utód tagállamok területeken többszázéves hagyománya van a faházas építésnek. Többszázéves fatemplomok, száz évet is meghaladó üdülők a legjobb bizonyíték a faházak állékonyságára.
Napjainkban Svájcban, Ausztriában és Németországban az új házak több mint 50 %-a készül könnyűszerkezetes technológiával. Skandináv országokban 70% feletire tehető a könnyűszerkezetes házak aránya.
Ezzel szemben nálunk még csupán 10-12% körüli a könnyűszerkezetes építés aránya. Ez a szám minden évben komoly ütemben növekszik. Várhatóan Magyarországon évente 2-3%-os térhódítás növekedés várható a könnyűszerkezetes készházépítés területén.
Könnyűszerkezetes házak mire jelentenek megoldást most és a jövőben?
Először is azért robbanásszerű a jelen időbeli térhódítása a könnyűszerkezetes házaknak, mert egy modern téglaháznál többszörösen jól hőszigetelnek, sokkal hamarabb elkészülnek és sokkal méretpontosabban lehet kivitelezni.
Fontos kiemelni, hogy már építés folyamán is energiatakarékosabbak hagyományos társaiknál a készházak, mivel töredék munkaerő és energiabefektetés nélkül kivitelezhetőek.
A készházak egész évben időjárástól függetlenül építhetők.
A foszilis energiák kimerülése a láthatóhatárra került, a megtermelt energia egyre drágább lesz. Ezért szükség van egy olyan építési módra, melyben biztosítani lehet, hogy akár hozzáadott energia nélkül is üzemeltethető legyen a ház.
„A legolcsóbb energia a fel nem használt energia” Tartja a mondás.
Erre jelenleg csak a könnyűszerkezetes készházak képesek. Mivel a hagyományos építőiparban a falak a statikai tartószerepet töltik be, a fő hangsúly ott nem a hőszigetelő képességen van.
Egy könnyűszerkezetes családi házban a falak cca: 1%-a a teherhordó rész. A többi felület modern hőszigetelő anyagokból készül.
Egyre több földrengés tapasztalható a világ különböző tályain. A könnyűszerkezetes építési mód földrengésbiztonság tekintetében is többször megelőzik a hagyományos tégla, vagy betonból készült épületek paramétereit.
Az elmúlt évtizedekben hazánkban is egyre nagyobb teret hódít a favázas építési mód, bár még nem éri el az Uniós átlagot. Mára az építtetők örömére nem csak az „ár” vonzó, hanem a komoly és minősített kivitelező csapat munkái alapján megfogalmazott megrendelői tapasztalatok:
Hihetetlenül gyorsan épült fel a házunk!
Alig kezdtek el alapozni, mikor már a burkolatokat rendelhettük!
Az első télen is teljesen száraz volt!
Nincsenek repedések?!!
Nem hittem a szememnek a gázszámla láttán!
Felvett hitelünk jelentős részét fedezi az energia megtakarítás!
Egy hétvége alatt átalakítottuk a gyerekszobákat!.
Ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok növelik a könnyűszerkezetes családi házak jó hírét, ennek hatására az elmúlt években egyre összetettebb és még komolyabb szaktudást igénylő épületek épülnek.
Az észak-európai országokban és az Egyesült Államokban több mint 300 éve építenek könnyűszerkezetes házakat, míg Magyarországon kb. 30 éve. Ausztriában és Németországban az új házak 50 %-a készül ilyen technológiával, ezzel szemben nálunk még csupán 5-10 %-a.
De miért idegenkedünk tőle?… Mert nem ismerjük! Az egyedi építésű családi házakon túl sorra épülnek lakóparkok és önkormányzati lakások is ezzel a technológiával.